Durarara!! Melléktörétnet - Fehér és fekete!!
A történet Valentin-napkor játszóik 9 évvel ezelőtt a Raijin Akadémián. Főként a csokikről lesz szó, de a végére egy kicsit "bekeményít".
Típus | Light novel |
Író | Narita Ryohgo |
Megjelenés | 2013 |
Műfaj | akció, dráma, természetfeletti |
Hossz | 1 fejezet |
Fordító | Sayuri |
Lektor | Sayuri |
Szerkesztő | Sayuri |
Elkészült | befejezett |
Támogasd az alkotót
Amennyiben kedveled ezt a alkotást, kérjük támogasd az eredeti szerzőt azzal, hogy megvásárolod az eredeti művet!
Durarara!! Melléktörétnet - Fehér és fekete!! leírás
Dengeki Bunko x Morinaga DARS 20. évfordulós kollaboráció
Illusztráció: Yasuda Suzuhito
Formátumok:
9 évvel ezelőtt, Raijin Akadémia
- Óh, hát nem Shizuo-kun az! Azokat a csokikat lányoktól kaptad?
Épp Valentin-nap volt, iskola után. Kishitani Shinra ezt a kérdést tette fel jó barátjának, Heiwajima Shizuónak. Shizuo padján rengeteg Morinaga DARS csokoládé doboz halmozódott fel. A már megszokott három különféle tejjel készült csoki mellett keserű és fehér DARS hevert, de volt még limitált téli kiadású párizsi krémes, diós és gyümölcsös DARS csokoládé is magas csomóba rakva. Egyet felvéve közülük, Shizu válaszolt Shinra kérdésére, miközben az egyik fehér DARS dobozt bontotta fel.
- Nem, csak a csoki, amit a többiek ettek, jól nézett ki. Így hát elmentem és vettem egy keveset.
- ....Csodálom a bátorságod, hogy egy olyan napon, mint a mai, képes vagy szégyen nélkül megvenni a saját csokidat.
- Igazán?
- De ami még lenyűgözőbb, Shizu-kun, te tényleg nagyon szereted az édességeket... Kíváncsi vagyok, mennyi a vércukorszinted?
- Ki tudja? - Shizuo nyíltan válaszolt, miközben egy fehér DARS csokidarabkát ejtett a szájába. Egy kissé hunyorított, miközben a nyelvével forgatta ide-oda az édességet hagyván, hogy a szája hőmérséklete elolvassza azt. Miután megelégedetten vette tudomásul, hogy egy csepp DARS sem maradt a szájában, csendben zúgolódott, miközben a dobozban kutakodott.
- De azért kíváncsi vagyok rá, hogy hogyan képesek fehér csokoládét csinálni.
- Ugyanúgy, mint ahogy a rendeset csinálják. Kakaóbabból meg minden. - Válaszolta Shinra és közben egy másik fehér csokis dobozt emelt fel.
- Látod, az összetevők közt fel van sorolva a kakaóvaj is, ugye? Azt pedig a kakaóbab zsírjából készítik. Mivel kiveszik belőle a kakaómasszát, ami a barna színt adja neki, így a fehér csoki fehér marad.
- Óóóh. De akkor is, az íze teljesen más a többi csokitól. Nos, azért mindegyik jó.
- Ez azért van, mert a barna rész keserű. Ha azt kiveszed és tejport keversz hozzá, akkor finom édes és erős ízű lesz.
- Értem. Te tényleg sokat tudsz. - Habár ritka volt Shozuótól, mégis csodálattal bólintott Shira szavaira. Bár közben nem hagyta abba a csoki evést, és seperc alatt kiürítette a doboz felét. Ennek ellenére, Shira vidáman folytatta az apróságokról való fecsegést, amit tudott még a témáról.
- A barna színű rész tartalmaz egy alkaloidot, amelyet teobrominnak neveznek. Ez benne van még a matéteában is, elég különleges hozzávaló. Gyakran használják az embereknek készített gyógyszerekben, de a kutyák egészségének nem igazán tesz jót. Hallhattad már, hogy azt mondják „Kutyának ne adj csokoládét", ugye? Az ok, amiért ezt mondják, a barna rész miatt van.
- Akkor fehér csokoládét adhatok?
- Kíváncsi vagyok rá, hogy az rendben van-e. Viszont a teobromin tartalma nem egészen zéro. De valószínűleg voltak emberek, akik ezt tudták és mégis azt gondolták, hogy „Nos, ezt biztos adhatom a kutyámnak" és rendes csokoládét adtak, szóval nagyon vigyáznod kell.
- Értem... akkor ezentúl nagyon óvatos leszek.
A beszélgetés felélénkítette a hangulatot, miközben tovább folytatták az evést. Részben azért, mert Shizuo nagyon szereti az édességeket és a kutyákat is, szóval a beszélgetés érdekes volt számára, és Shinra esetében pedig jó volt, hogy végre valaki figyelmesen hallgatja, miközben ő egyoldalúan megcsillogtatja tudását. Habár, amint a fehér és fekete csokis dobozok kiürültek, a beszélgetés is abbamaradt.
- Nos, mivel az emberek nem mérgeződhetnek meg a teobromin által, nincs probléma... de, nem eszel egy kicsit túl sokat? - Kérdezte Shira miközben a padon heverő hegynyi megvásárolt csokoládét bámulta, de -
Egy másik hang csengett a háttérből válasszal a szavaira.
- Shizu-chan egy szörny, nem ember, szóval nem gondolkozhatsz emberi mértékekben vele kapcsolatban, nem igaz?
-...
Shizuo keze, mely eddig a DARS dobozban kotorászott, hirtelen megállt.
Arckifejezése teljesen elváltozott attól, amilyen csoki evés közben volt, majd a vállán átnézett, miközben a nyakán lévő izmok a hirtelen megmerevedéstől megropogtak.
- Én a keserű csokit szeretem. De hogy Valentin-napon egyedül menj megvenni a saját csokidat a világ legmagányosabb dolga. Nos, azt hiszem, egy olyan állatnak, mint te, egy ennyire kifinomult napnak, mint a Valentin, nincs értelme.
Ott állt rengeteg papírzacskóval a kezében - valószínűleg egy rakás csokoládét kapott a lányoktól - Orihara Izaya.
- ....Oi, Shinra, ezt már kinyitottam és kár lenne érte, szóval megtarthatod... - Shizuo tájékoztatta Shinrát, azután lassan felállt egy lüktető vénával a homlokán.
- Más szóval... azok a csokik, amelyeket tartasz, azok szép „temetési ajándékok" lányoktól, ugye...?
- liii-zaaaaa-yaaaaa-kuuuuun!
- Tudod, az, hogy csaholva felállsz ilyen gyorsan, nem csak azt a benyomást kelti, hogy egy kutya vagy, hanem azt is, hogy elég lassú a felfogásod, nem gondolod?
- FOOOGD BEEE!
Ahogy egy óriási csörömpölés végighaladt a folyosón, Shinra felsóhajtott.
- Ó, ember. Még egy olyan napon is, mint a mai, ugyanúgy veszekednek. Nos, azt hiszem, aggódnom kellene, hogy vajon kapok-e csokit attól a hölgytől, akit szeretek, de igazság szerint eléggé optimista vagyok. - Kivett egyet a DARS dobozból és a szájába rakta, magában dünnyögve miközben az arca ellazult az édesre.
- Ha ad nekem egy keveset, akkor melegen fogom elfogadni, akár fehér, akár fekete csokoládé legyen az.
Miközben a halom fehér meg másfajta DARS-t nézte hallhatta az erőszakos rombolás hangjait a folyosóról. Egy enyhe vállvonással Shinra néhány apró szót intézett a két barátjához:
- Komolyan, kíváncsi vagyok, mikor jön el az a nap, amikor elsimítjátok a nézeteltéréseiteket.